Gondot okoz Szatmár megyében a környezetvédelem?

„Én megértem, hogy védeni kell a természetet. Adok én is néhány méternyi területet. De miért pont nálam van 800 hektárnyi környezetvédelmi terület...", háborgott Ioan Ciute, Kisgérce község polgármestere azon a csütörtöki találkozón, amelyen az érintett polgármesterek a Túr Menti Védett Terület és a Natura 2000 övezet kezelőjének, az Erdélyi Kárpát Egyesület vezetői vettek részt. A prefektus által szervezett megbeszélés célja a két fél közötti problémák tisztázása volt.

A találkozón részt vett Eugeniu Avram prefektus, Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Természetvédelmi Ügynökség igazgatója, Márk-Nagy János, az EKE szatmári szervezetének igazgatója valamint Mircea Govor, a megyei tanács alelnöke.

Ami a találkozó érdemi részét illeti, a Natura 2000 természetvédelmi területek által érintett önkormányzatok polgármesterei, valamint a tanács-alelnök elégedetlenségüknek adtak hangot az illető területekre vonatkozó restrikciókkal kapcsolatban. Kifogásolták az illető területek nagyságát és a tényt, hogy gátat kell szabniuk a beruházásoknak. Ioan Ciupac turci polgármester elmondta például, hogy ajánlatot kapott egy cégtől napelempark létrehozására - ám mivel erre az EKE nem adott engedélyt, évi százezer eurós bérleti díjtól esett el. Sárközújlak területének 45%-a esik a Natura 2000 védettsége alá, ezért a városrendezési terv elkészülte okoz komoly problémát.

Govor és a polgármesterek támadásaira válaszolva Márk-Nagy János elmondta, hogy az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmári szervezete 2001-ben alakult, mint nonprofit szervezet. A Túr Menti Védett Területet először 1995-ben alakította meg a Szatmár Megyei Tanács. Akkor a terültet nagyságát nem hektárra határozták meg, hanem a part menti 42 kilométert helyezték védelem alá a kányaházi víztározótól az országhatárig. Ezt 2000-ben emelték nemzeti értékű védett területté. Egy 2004-es kormányhatározat rendelkezett aztán a terület nagyságáról, amelyet 6.212 hektárban határozott meg. Románia uniós csatlakozásakor európai követelmény volt a többi tagországban már létező Natura 2000-es területek létrehozása. Románia előbb az ország 17%-át nyilvánította védetté, ám ezt az Európai Bizottság visszautasította. 2011-ben immár az ország 23%-a számított természetvédelmi övezetnek - ezt már az EB is elfogadta.

Ezzel szemben Szatmár megyében a védett területek aránya alig 10%, válaszolt Márk-Nagy egy olyan polgármesteri kitörésre, hogy „érdekel is engem, vigyék a természetvédelmi területeket Dobrúdzsába".

Európában mindössze két olyan ország van, ahol nem működik állami környezetvédelem: az egyik természetesen Románia, a másik Albánia. Ezért Romániában civil szervezetek gondozzák a védett területeket - állami támogatás nélkül. „Költségvetésünk 97%-át pályázatokból biztosítjuk, a fennmaradó rész pedig támogatásokból és a tagdíjakból jön össze", magyarázta Márk-Nagy.

Békéssy Erzsébet Rovana Plumb környezetvédelmi minisztert idézve, a prioritások közé sorolta a környezetvédelmi területek felügyeletét. „A jelenleg érvényben lévő törvénykezés szerint a védett területeken a gondnokságot végző szervezet engedélye nélkül semmi sem történhet. Ezt meg kell értenie mindenkinek. Én is, mint állami intézmény vezetője, két dolgot tehetek: vagy betartom a törvényeket vagy beadom lemondásomat", fogalmazott a környezetvédelmi ügynökség igazgatója.

„Jelen esetben egyetlen dolgot tehetek - ragadta magához a szót a prefektus. Jelzem a minisztérium felé a problémát. Amennyiben ők rendben találják az EKE működését, akkor ezt mindenkinek el kell fogadnia", jelentette ki Avram.

A dolog legnagyobb visszássága, hogy az Európai Vidékfejlesztési Alapból minden védett terület tulajdonosa kártérítést kaphat az ott érvényben lévő megszorítások következtében kieső jövedeleméért. A 2007-2013-as költségvetési időszakban Románia számára is több százmillió euró volt e célból elkülönítve. Csakhogy hat év alatt egyetlen kormány sem volt hajlandó elkészíteni a kártérítések módszertanát - enélkül viszont az EU nem fizetett, így a pénz elúszott.

Emellett egy úgynevezett agrárkörnyezetvédelmi program keretein belül minden gazda 200 euró szubvenciót kaphat, ha önként vállalja, hogy bizonyos fajok védelmében aláveti magát a megkövetelt korlátozásoknak. Mindezt a pénzt a 190 eurónyi hektáronkénti támogatás fölött kaphatja meg.

A Túr menti természetvédelmi övezetben valamint a szatmári Natura 2000-es területeken több száz, uniós szinten védett állat és madárfaj él. Ezek közül a legfontosabb a haris, amely a legszélesebb fokú védettséget élvezi.

A találkozó feszült hangnemét jellemzi, hogy Mircea Govor alelnök több alkalommal is kiabálva kérdőjelezte meg az EKE létjogosultságát, tevékenységének legitimitását és többször is kijelentette: „majd én véget vetek ennek, kisöpröm őket a megyéből!".